Azaz mit és hogyan tegyünk a hatékonyabb és olcsóbb védekezésért
* A Megbízó, az Egészség~, Környezet~ és Természetvédelem érdekeinek összehangolása az érintett szervezetek bevonásával. A költségek és a hatékonyság optimalizálása az adott feltételek mellett
* Az védendő terület Csípőszúnyog együttesének fajszintű meghatározása a védekezés területméreteinek és technológiájának meghatározása érdekében
* A potenciális vízterek meghatározása az azonosított csípőszúnyogok repülési távolsága alapján
* A vízterek ellenőrzése, és a tenyészőhelyek meghatározása legalább 90-98%-os feltérképezése
* A Környezettudatos szúnyoggyérítés lehetséges módszereinek alkalmazása:
- tereprendezés (sokszor végleges megoldás),
- fizikai módszerek (pl. csatornakarbantartás),
- természetes ellenségek elszaporítása (lárvák ellenségei: halak, vízi gerinctelenek...stb.)
- mikrobiológiai természetes készítmények alkalmazása (Bti, Bs...)
- telelőhelyek (búvó~) megkeresése és kezelése (pl. vízelvezető csatornák...)
* A feltérképezett tenyészőhelyek heti rendszeres ellenőrzése
* A mikrobiológiai készítmények alkalmazása esetén"Csak oda- és csak annyit, amennyit feltétlenül szükséges"- elv alapján, precíziós kezeléssel történik a kivitelezés. Cél a minél kisebb lárvafertőzött terület kezelése, az elérhető maximális hatékonyság mellett.
* "mindig mindent meg kell nézni"- elv alapján történik a tenyészőhely-térképezés
* A repülő alakok (imágók) elleni védekezés módszereit nem lehet ráerőszakolni a szúnyoglárvák ellen hatékony gyérítési módokra.
* A hatékonyság érdekében szükséges kísérletekkel ellenőrizni a más területeken, vagy szakkönyvekben bevált módszereket. Ha szükséges törekszik az új módszerek kifejlesztésére.
A biztonságos szúnyoggyérítéshez szükséges: