Cím: 1117 Budapest, Budafoki út 183., 223-as szoba
Telefon/fax: +36-1-464-5241
Balogh Istvánné Marika: +36-30-873-4670
E-mail: makosz__kukac__tlt.hu
Ügyfélfogadás: kedd, péntek: 8-12 óráig
Számlaszám: MKB 10300002-20360210-00003285
Adószám: 18054231-2-43
A tartalom megtekintéséhez az Adobe Flash Player szükséges.
...hogy a halálos malária vírusról szóló ismereteket, már az emberiség írásbeliségének kezdetén - i.e. 6000 - 5500 - lejegyezték. Az ógörög Hippokrátész - akit az orvostudomány atyjának tartanak - i.e. 500 körül már egészen pontos leírását adja a maláriának.
A maják és az aztékok nem ismerték a maláriát, azt valószínűleg az első európai telepesek hurcolták be.
A kininfa kérgét viszont Dél-Amerikában ismerték meg a telepesek, majd jezsuita szerzetesek terjesztették el az abból készült gyógyszert Európában és Indiában az 1630-as években.
Az amerikai függetlenségi háború ideje alatt a Kongresszus által is megszavazott egyik első katonai kiadás volt, hogy utasítást adott kinin vásárlására. A mintegy 300 amerikai dollár értékű kininnel Washington tábornok csapatait látták el.
1927-ben J.Wagner von Jauregg azért kapott orvosi Nobel Díjat, mert eredményesen gyógyította maláriával a szifiliszt. A pácienseket mesterséges megfertőzték maláriával. A malária okozta magas láz kiölte a szifilisz kórokozóját, majd a beteget kininnel gyógykezelték.
Az első DDT-vel történt repülőgépes permetezés 1950-ben volt. A sikereken felbuzdulva, még ugyanabban az évtizedben a WHO különböző stratégiákat dolgozott ki a maláriszúnyog teljes megsemmísítésére.
1967-re azonban a WHO beismerte, hogy a malária teljes megszüntetése sajnos nem lehetséges. 1972-re a programot - bár nem törölték - de hivatalosan holttá nyilvánították. A WHO azóta az ellenőrzésre helyezi a hangsúlyt.
A WHO Európát csak 1975-ben nyilvánította maláriamentessé. Az utolsó maláriás eset állítólag 1961-ben, Hollandiában fordult elő, bár véleményünk szerint a balkánon még fordult elő megbetegedés, csak a nyilvántartás állhatott gyengébb lábakon.
A legfrissebb hírek szerint Kazahsztánban, Kirgíziában, Üzbegisztánban, Bulgáriában, a Moldáviai Köztársaságban, Romániában, Olaszországban és Korzikában ismét feltűnt, a vélhetőleg behurcolt malária. Európa könnyen elveszítheti maláriamentes státuszát.
És vajon tudták-e, hogy a pestis legjobban, legrészletesebben leírt beszámolóját az a Daniel Defoe adta, aki egyben a Robinson Crusoe szerzője is. Defoe „A londoni pestis” írója ötévesen élte át a járványt. Samuel Pepys, a kor másik híres politikus írója, igen részletes naplót vezetett „élményeiről.”
A pestist követő évben - 1666-ban - London szinte teljesen leégett. Világvárossá az ezt követő építkezések tették, amelyek már igencsak kifejezték Anglia világhatalmi törekvéseit. A tervezések során - okulva az előző év tragédiáiból - jobban figyelembevettek bizonyos közegészségügyi tényezőket.
A 18 század legjelentősebb „népesség karbantartója” nem a török és nem is a labanc volt, hanem a pestis. A feljegyzések szerint a 17-18. században a pestis 70 alkalommal aratott Magyarországon. Ennek eredményeként óriási területek elnéptelenedtek (ld. A Puszta). Magyarország lakossága 1713 - 1715 között (tehát a Rákóczi szabadságharc bukását követően) kb. 2.300.000 fő volt, míg 70 évvel később már 8.000.300 fő élt itt. Ebben az időszakban Mária Terézia parancsára németek és osztrákok települnek hazánkba.
A pestis Magyarországra általában három lehetséges útvonalon látogatott. A Balkáni-félszigetről, az Adriai tenger vidékéről, vagy Lengyelország (Balti-tenger) felől. A tenger a szállítások (ár- és utas egyaránt) fő színtere - és bár már létezett karantén - a betegségek és a betegek felismerése még gyenge lábakon állt.
Budán csak az 1720-as években tiltották be a marhavágást, ugyanakkor semmi nem történt a szennyvíz elvezetése érdekében. De miért is, hiszen a házakban WC nemigen volt. A szemetet, hulladékot, belsőségeket, moslékot stb. leginkább elásták… ha elásták. 100 évvel később Széchenyi gróf, Angliából hazatérvén mesél először a magyar publikumnak az új találmányról, a vízöblítéses „árnyék székről”.