A Csíplek! Alapítvány kizárólagos támogatója az eredményes szúnyogmentesség magyarországi megvalósítója, a NO MOSQUITO Kft.

Keresés

Valamennyi szúnyog a vérünkre szomjazik ?

A dinoszauruszok korában élő szúnyogok biztos, hogy nem táplálkozhattak emlősök vérével, mivel - tudatosítsuk megint magunkban - az ember csak jóval később alakult ki, s a korai emberet testét nagyrészt szőr borította. A szúnyogok kialakulásáról pontos információk nincsenek, a Dipterák kb. 200 millió éve alakultak ki... a szúnyog is közéjük tartozik. De 93 millió éves borostyánban már találtak szúnyogot. És ismételjük el azt is: vannak kétéltűek, hüllők, vagy épp madarak vérét kedvelő fajok. Az emlősök vérét megcsapoló "szúnyoglányok" között is akadnak, melyek jobban kedvelik az állatok, és kevésbé az emberek vérét. A hímszúnyogok meg ugye eleve növényi nedvekkel táplálkoznak.

A maláriaszúnyogok (Anopheles) is előnyben részesítik a kérődző emlősállatok vérét, csak ennek hiányában fanyalodnak az embervérre. A házak belsejét emiatt el is kerülik, Afrikában mégis a legveszélyesebb éjszakai látogatók az emberek alvóhelyein. Azért lehetséges ez, mert Afrikában az emberek szálláshelyei jobban hasonlítanak az istállókra. (Itt kell megjegyezni, a maláriaszúnyog éjjel aktív, szúrása pedig tökéletesen fájdalommentes a sebbe fecskendezett*, érzéstelenítőt tartalmazó szúnyognyál folytán. ) Magyarországon régebben bevált védekezési módnak számított, hogy a ház köré gyűrűszerűen építették az istállókat. Ez az "állati védőöv" feltartóztatta a betegséget terjesztő kellemetlen rovarokat, amelyek szívesebben tartózkodtak az istállókban.

Az utóbbi években Magyarországon is megjelent a Nyugat-nílusi vírus által okozott betegség. A betegséget a Culex pipiens ornithophil szúnyogjai terjesztik, vagyis amelyek jobbára a madarak vérét kedvelik. Ősszel azonban a vándormadarak elvonulnak, s többnyire ilyenkor jelennek meg az embereknél ennek a vírusnak a tünetei, mert a madárvért kedvelő szúnyogok ráfanyalodnak az embervérre. A nyáron jelentkező betegség tüneteket a madár- és embervért egyaránt kedvelő szúnyogok okozhatják.

Mindezek ellenére a malária a II. világháborút követő években hazánk legveszedelmesebb, szúnyog által terjesztett betegsége volt.

*= a Dipterákra jellemző a külső emésztés folyamata. Vagyis a táplálékukra juttatják a nyálukat, amely szénhidrát-bontó enzimeket (amilázokat) tartalmaz. Ez segítségével a szénhidrátok a szervezeten kívül megkezdik a hidrolízisüket (kémiai lebomlásukat). A dipterák az így előemésztett táplálékot felszívják, és a szervezetükben játszódnak le a további lebontási folyamatok. A szívókában két párhuzamosan futó csatorna található, melyekben ellentétes irányban és egyidőben áramlik a vér (befelé) és a nyál (kifelé). Ez a folyamat alakult át az evolúció folyamán a szúnyogoknál, hogy a nyál véralvadásgátló és érzéstelenítő anyagokat tartalmaz.