A Csíplek! Alapítvány kizárólagos támogatója az eredményes szúnyogmentesség magyarországi megvalósítója, a NO MOSQUITO Kft.

Keresés

Hogyan működik a biológiai védekezés?

Többféle biológiai módszer létezik (majd később ezekre is kitérek). A többféle lehetőség közül csak a mikrobiológiai módszert, azon belül is csak a nálunk legismertebb Bti-módszer hatásmechanizmusát említem meg. Egy természetben is élő talajlakó baktérium, a Bti (Bacillus thuringiensis ssp. israelensis) Ez a spóraképző baktérium egy fehérje alapú baktérium-toxint (méreganyagot) termel. Ezt kiszórva a vízfelületre, a vízben élő szervezetek elfogyasztják, de a méreganyag szelektivitásának köszönhetően csak a csípőszúnyog és a púposszúnyog lárváit pusztítja el.

Bonyolultabban a Bti-baktérium hatékonysága a spóraképzés folyamán a spóra mellett képződő fehérjekristályokon (delta-endotoxin) alapul, melyek protoxint tartalmaznak.

Ez a protoxin a szúnyogok lúgos kémhatású középbelében, az ott jelenlévő enzimek hatására kisebb fehérjekomponensekre (toxinokra) bomlik, és ezek jelentik a szúnyogoknak a halálos méreganyagot. A középbél felszínén speciális glikoproteinek találhatók, melyekhez specifikusan kapcsolódhatnak az egyes fehérjekomponensek. A bélfalhoz kapcsolódó toxinok pórusokat képeznek, melyeken keresztül a béltartalom iontartalma kiáramlik, helyére víz áramlik be. A bélsejtek megdagadnak és szétdurrannak. A hatást tehát nem maguk a baktériumok okozzák, hanem a fehérjetestek, melyeket termelnek.

A fehérjekristály akkor tudja kifejteni hatását, ha a következő feltételek érvényesülnek a célorganizmus belében:

a) Alkáli bélmiliő,

b) Specifikus bélproteázok (lebontóenzimek), melyek a fehérjekristályt (protoxint) lebontják toxinokra,

c) Speciális receptorhelyek a középbél hámsejtjein, melyekhez hozzákapcsolódnak a fehérjekomponensek,

Ezek a feltételek csak a szúnyoglárvák, különösen a csípő- és púposszúnyogok lárváinál találhatók meg. A Bti-baktériumot ezért csak a csípőszúnyog-lárvák gyérítésénél alkalmazzák.

De valójában nem a baktérium pusztítja el a szúnyoglárvákat, csak a spóraképződés során a spóra mellett képződő fehérje, tehát nincs is szükség a gyilkos hatás eléréséhez a Bti-baktériumra. Sőt, a toxintermelés tulajdonsága génsebészeti úton átvihető más szervezetekbe is, tehát már nem is a Bti-baktérium termeli a szúnyoglárvákat elpusztító méreganyagot.

 

(A hernyók, vagy burgonyabogarak.stb. ellen ható más Bacillus thurimgiensis törzsek toxintermelő tulajdonságát génsebészeti úton beépítik haszonnövényekbe (GMO), melyek a toxin tulajdonságával felvértezve védettek lesznek a hernyók, vagy burgonyabogarak.stb. ellen. Csak hát a szúnyoglárvák ellen ható toxint felesleges lenne beültetni növényekbe, mert a vértáplálékra szomjazó szúnyoglányok csak pihenni telepednek a növényekre.)