Természetes, vagy módosított szervezet a Bti?

Nem nevezhető klasszikus értelemben vett módosított szervezetnek, vagyis nem változtatták meg az eredeti tulajdonságát, ugyanakkor az egyes gyárak biztosan (nem bizonyított) genetikeilag is megjelölték a saját termékeiket. (A jelenleg kenyérforrásként termesztett búza, vagy az öszvér se genetikailag módodított szervezet).

A Bt (Bacillus thuringiensis) baktériutörzset 1901-ben izolálta (mutatta ki) Ischiwata (Japán) egy elpusztult selyemhernyóból, azonban 1911-ben újra felfedezték Németországban Thüringiában, amiről az elnevezése is árulkodik. Jelenleg 34 alfaja, és többmint 800 törzse ismert. Természetes talajlakó spóraképző baktériumok, melyekben a spóraképzés során entomopatogén*-toxinok (delta-endotoxin) is termelődnek.
A Bti (Bacillus thuringiensis ssp. israelensis) alfajt 1976-ban izolálta a Negev-sivatagban (Izrael) a bácskai (magyar) születésű Yoel Margalit egy elpusztult csípőszúnyog-lárvából.

A Bt baktérium több alfajának a toxint kódoló génszakaszát beültették már növények genetikai állományába (GMO-Genetikailag Módosított Organizmus), aminek következtében az entomopatogén tulajdonság  beépült a növény genomjába, majd annak részeként átöröklődött, vagyis az adott növény rezisztens lett a beépített fehérje-toxin célszervezete ellen.
(B.t.kurstaki=molylepkék hernyói ellen; B.t.morrisoni=hernyók ellen; B.t.tenebrionis=burgonyabogár ellen... /A csípőszúnyogok ellen ható B.t.israelensist nem szerkesztették be gazdasági céllal egyik növény genetikai állományába se, mivel a csípőszúnyogok nem a növények kártevői/)

*=entomopatogén - belülről megbetegítő