Biológiai Bti-módszernél élő, vagy nem élő a vízbe szórt szer?

Kedvezőtlen körülmények között a Bacillus thuringiensis(Bt) vegetatív sejtek spórákká alakulnak. A spóra alak a baktériumok életciklusának egyfajta szunnyadó állapota, amely segítségével a baktérium szervezete vár a kedvezőbb életkörülményekre. A Bt különbözik a többi baktériumsejttől, mert a spóraképződés 5.stádiumában az exospóriumon belül képződik egy fehérjetermészetű, kristályszerű komplex (delta-endotoxin). Ez a parasporális részecske a Bacillus thuringiensis toxikus alkotóeleme.

Tehát a szúnyoglárvák mérgezését okozó delta-endotoxin a spóraképződéssel egyidejűleg képződik, de független a Bti-baktériumsejttől. A baktériumsejtet akár el is lehet pusztítani (mint ahogy a készítmények leírásában sokszor szerepel, de valójában nem igaz), a toxintermelő tulajdonság egy baktériumsejten belül lévő plazmid örökítőanyagában van kódolva.

Elegendő ezt a plazmidot beültetni egy másik baktériumfajba, s így a rovarpusztító tulajdonságot is az új baktériumfaj fogja termelni. De a Bacillus thuringiensis-nek 34 alfaját (változatát), és több mint 800 törzsét ismerjük.

Ezek különböző rovarcsoportokra toxikusak (hernyók, krumplibogarak, kukoricamoly. stb.), így a toxikus tulajdonságért felelős génszakaszt beépítik növényekbe is (transzgénikus növények, GMO).

A szúnyogok ellen toxikus Bti (Bacillus thuringiensis ssp. israelensis) kimaradt ebből a "növénynemesítési" hullámból, mert ugyebár az ember nem akarja a növényeket megvédeni a szúnyogoktól.

Persza a fiú-szúnyogok (és egyébként leányzók is, ha nem akarnak petét érlelni) növények nedveit fogyasztják táplálékként. Ha a fiúkat elpusztítanánk, akkor. na jó, van vagy két szúnyogfaj, amelyik párzás nélkül is szaporodik. De nem akarok ezzel ötleteket adni, mert még a végén a GMO-ellenes szervezetek között is ellenségeket szereznék.