A Csíplek! Alapítvány kizárólagos támogatója az eredményes szúnyogmentesség magyarországi megvalósítója, a NO MOSQUITO Kft.

Keresés

Kémiai rovarirtás

Legismertebb és Magyarországon jelenleg a leggyakrabban alkalmazott módszer. A kifejlett, repülő szúnyogokat (imágókat) pusztítják el nem-szelektív kémiai úton előállított neurotoxinokkal, melyek az idegrendszert károsítják.

Nem igényel nagy szakértelmet, ami többnyire a szúnyogegyüttes egyedszámának meghatározásából, és a rövidtávon várható alakulásából áll. 
Regionális megvalósítása eredményesebb lenne, de szerencsére ezt sehol nem gyakorolják Magyarországon, mert ez a teljes terület vegyszeres permetezését jelentené. Ehelyett csak foltokat kezelnek az általános rovar-idegméreg vegyszerekkel, ami többnyire csak a lakott települések területét jelenti, és nem a csípőszúnyogok általános élőhelyeit.

Előny:
- Azonnali megoldást kínál az aktuális szúnyogártalomra

Hátrány:
- Nem-szelektív módszer,mivel neurotoxin (idegméreg-alapú), valamennyi idegrendszerrel rendelkező élőlényre hatással van
- 80%-os hatékonyságtól elfogadható a kezelés, azaz nem jelent biztos megoldást
- Kockázatos vegyszereket (neurotranszmittereket) juttatnak a környezetbe az alkalmazás során
- A kezelésnek nincs hatástartama, ami rovarral a készítmény találkozik, arra hatással van (többnyire halálos), a kezelés után egy órával megjelenő egyedekre már nincs hatással (ez tulajdonképpen az előnye is)
- A rezisztencia (ellenállóképesség) kialakulásának lehetősége adott
- A kezelések eredménye függ az időjárási tényezőktől (napszak, csapadék, szél...) és légi kijuttatás esetén a repülési előírásoktól
- A szúnyogártalom jellemzőitől függően többszöri beavatkozás szükséges, és az eredmény nem előrejelezhető

Bővebben: A kémiai szúnyoggyérítés hatásmechanizmusa