Meddig tud elrepülni a szúnyog egyetlen nap alatt?

A házi szúnyogok (Genus: Culex) nem távolodnak el a tenyészőhelyüktől, egész életükben 100-500 méternél messzebbre, a malária szúnyogok (Genus: Anopheles) repülési távolsága egész életükben 1-4 kilométer, az árvizi szúnyogok (Genus: Aedes) legjobban repülő fajai is naponta csak egy kilométert repülnek, bár ami igaz ez egy vádorló faj, tehát 1 hét alatt akár 5 kilómétert is odébbvonulhatnak aktív migrációval (repüléssel), de csak akkor, ha a korábbi területükön nem találnak táplálékot. A szél segítségével messzebbre is eljuthatnak, de a szúnyogok nem kedvelik a szeles időt, ha lehet a fák levelének fonákán pihennek, s csak szürkületkor indulnak vándorútra. Az erdei szúnyogfajok az erdőkben messze (10 kilométer/2 hét) elkóborolnak, de az erdőt nem hagyják el. A kémiai szúnyoggyérítést követően gyakran a berepülő szúnyogokra fogják a másnap megjelenő szúnyogártalmat... pedig ezt többnyire a frissen bábjukból kikelő szúnyogok okozzák (a kémiai szer csak a földet érés 25-30 percében hat), valamint a kipermetezett neurotoxin nem pusztítja el az összes szúnyogot. A rezisztencia kialakulásának lehetőségét már nagyon régóta hirdetik. (Jelenleg csak egyetlen hatóanyagot lehet bevetni a szúnyogok ellen (deltamethrin).

A szúnyogok repülési sebessége alig 1 km/óra. Ha a környező szél sebessége ettől nagyobb, akkor már nem szívesen repülnek. Portyázó repüléskor nem egyenes irányban, hanem cikk-cakkban repülnek, és a magasságot is változtatják. Tehát nem igaz, hogy viharos szél esetén sokkal messzabbra eljutnak.

A szúnyogok évszakos vándorlását elsősorban nemzedékeik száma határozza meg. Érdemes megjegyezni, hogy a nem éppen az Igazi szúnyogok (Familia: Culicidae) családjába tartozó Púpos- (Familia: Simuliidae), Lepke (Familia: Psychodidae) és Törpeszúnyog (Familia: Ceratopogonidae) apró fajok (vérszívó muslicák), ugyan kis számban találhatóak meg hazánkban, de kedvező körülmények esetén megjelennek, és ismeretlenségük miatt nagy riadalmat okozhatnak. Ilyen eset például a Szegeden és környékén időnként megjelenő Púposszúnyogok (cseszlék, kolumbácsi legyek). Tenyészőhelyüktől (gyors folyású patakok oxigéndús vize) a légáram segítségével akár 250 km-re is eljuthatnak. (A púposszúnyogok csípését nagy piros hólyagszerű duzzanat kíséri, ami miatt sokan azt feltételezik, hogy a "kémiai szúnyogirtásnál bevetett idegmérget (neurotoxin) túlélő szúnyogok (!)" által a csípés nyomán az emberi szervezetbe jutó vegyszer okozhatja a duzzanatot. Még komolytalanabb feltevés, hogy a tenyészővizükből hozott szennyeződés.)

A szúnyogok repülési távolságának ismerete a szúnyog elleni védekezési terület meghatározásánál, ismerete megmondja, hogy milyen távolságig szükséges a kezelést végrehajtani a védendő településtől. A védekezési stratégia meghatározásához azt is fontos tudni, hogy milyen nagy a szúnyog-tenyészőhely egyedszámra nézve, és hogy milyen sűrűn követik egymást az újabb generációk.

A repülési távolság határozza meg, hogy mekkora terület tekinthető összefüggő szúnyog-együttesnek.