Bti-készítmények egyaránt toxikusak a szúnyoglárvák ellen?

Egyáltalán nem.
A spóra- és endotoxin-képződés, valamint a tápanyagforrás között szoros összefüggés figyelhető meg. A spóraképződés függ a táptalaj kalcium, magnézium, kálium, mangán, vas, cink... és egyéb fémtartalmától. Meghatározó még a táptalaj szén- és nitrogéntartalma, hőmérsékleti értéke, pH-értéke, oxigén-koncentrációja, és a fermentált szuszpenzió csíraszáma (tömeghatás) is.

A kutatásaim során előállítottam több olyan táptalajt, amelyben vagy nem képeztek spórát a Bti-baktériumok, vagy a 100%-ban spórás készítményben nem voltak jelen a toxikus fehérjeanyagok (a stimuláció során nem pusztultak el a szúnyoglárvák), míg végül a szükséges komponensek megfelelő arányában a fermentált szuszpenzió 100%-ban spórás és nagymértékben toxikus is volt a szúnyoglárvák ellen.
(Bővebben az értekezésemben...)

Bővebben..
A Bti baktérium, sejtmag nélküli szervezet, melynek a DNS-állománya a citoplazmában szabadon található szabálytalan gyűrű formájában. Az örökítésért felelős DNS-állomány mellett a citoplazmában további plazmidok, DNS-gyűrűk találhatók, melyek a kromoszómáktól függetlenül is replikálódhatnak.
Kedvezőtlen körülmények között a vegetatív alak spóra formává alakul, így vészelve át a szűkösebb időket. A spóraképzés során a vegetatív sejten belül egy új - fizikai, kémiai és citológiai tulajdonságai alapján -, attól jelentősen eltérő sejt alakul ki. A spóraképzés közben a citoplazmában található plazmidokból képződnek a toxikus hatásért felelős fehérjetermészetű komponensek, melyek a spóraképződés 3-5. fázisában alakulnak ki a spóra mellett. A fehérjetoxinok mérete 4,7-11 mm, é ezek a felelősek a rovarokat elpusztító hatásért.A spóraképzés folyamata kb. 8 órát vesz igénybe.

Képződésük tehát független a baktérium örökítő anyagától, s míg a baktérium örökítő anyaga felel a spóra kialakulásáért, addig a plazmidokból jönnek létre a toxikus hatásért felelős fehérjeszerkezetű toxinok.

A plazmidok megléte egyáltalán nem létfontosságú a baktériumnak, de mivel ezek felelnek a toxikus hatásért, tehát a toxikus hatás sem szükségszerű tulajdonsága a Bti-szervezetnek.

Feltételezik, hogy az endotoxin hatása az acetilkolin-észteráz aktivitásának elnyomásán, az iontranszport megzavarásán és a foszfolipázaktivitáson alapszik, melyeknek következtében kialakul az idegrendszer paralízise.

A spóra- és endotoxin-képződés, valamint a tápanyagforrás között szoros összefüggés figyelhető meg. A spóraképződés függ a táptalaj kalcium, magnézium, kálium, mangán, vas, cink... és egyéb fémtartalmától. Meghatározó még a tápanyag szén- és nitrogéntartalma, hőmérsékleti értéke, oxigén-koncentrációja, és a fermentált szuszpenzió csíraszáma is.

A baktérium vegetatív alakja nem toxikus a célzott élőlények (csípőszúnyogok) ellen se .